Orr-melléküregek gyulladása

Az orr-melléküregek szerves részei a felső légutaknak, ennél fogva felső-légúti gyulladásokat - nátha, garatgyulladás, torokgyulladás, mandulagyulladás - igen gyakran kíséri az orr-melléküregek érintettsége is. Több szerző egyenesen olyan véleménnyel bír, hogy mivel az orrüregi és az orr-melléküregi nyálkahártya egyetlen közös rendszert alkot, amennyiben a orrnyálkahártya gyulladásba jön, az szükségképpen a melléküregek gyulladását is jelenti.

Az orr-melléküregek kivétel nélkül az orrüreggel nyílások által összeköttetésben lévő, belülről nyálkahártyával borított, levegővel telt csontüregek az arc- és agykoponya csontjaiban. A következő orr-melléküregek léteznek: arcüreg, homloküreg, rostacsontok.

Az orr-melléküregek nyálkahártyáján jelen lévő mikroszkópikus csillók által természetes tisztulási mechanizmussal bírnak az orrüreg felé. A folyamatosan, egészséges körülmények között termelődő nyák orrüreg, ezáltal a külvilág felé való ürülése így biztosított. A nyák ürülésén kívül a nyílások biztosítják a melléküregek akadálytalan szellőzését, légcseréjét is.

A melléküregek gyulladása elsősorban valamilyen felső légúti gyulladás, nátha szövődményeként jelentkezik. Az orrüregi gyulladás miatt a melléküregek kivezető nyílása elzáródik, váladékuk nem tud kiürülni, és a felgyülemlett nyálkában baktériumok szaporodnak el. A melléküregben fokozatosan gennygyülem keletkezik. A feszülés miatt fájdalom mutatkozik. Magasabb láz ritkán van, az inkább szövődmény jele.

A orr-melléküreg-gyulladás tünetei

Az orr-melléküregek gyulladásának tünetei elsősorban a már előrehaladott stádiumban jelentkeznek. Tünetei közé tartozik a láz, a melléküregek jellegzetes feszülése, fájdalma, a hátsó garatfolyás. A fájdalom elhelyezkedése utal arra, hogy melyik melléküreg gyulladt. Homloktáji, előrehajláskor fokozódó fájdalom homloküreg-gyulladás jele. A szem alatti, sokszor felső fogakba, állkapocsba sugárzó fájdalom az arcüreg érintettségére utal. Legrejtettebb a rostasejtek gyulladása, melyek mélyen, az agy közelében helyezkednek el, hogy speciális fájdalmat ritkán okoznak, ráadásul vizsgálatuk is bonyolultabb. A rostasejtek gyulladására sokszor egyedül a belőlük a hátsó garatfalon lecsorgó váladék által kiváltott állandó izgalmi köhögés hívja fel a figyelmet.

Kezdeti állapotban a melléküreg-gyulladások legnagyobb problémája éppen a tünetszegénység. Sem kifejezett fájdalommal, sem magas lázzal nem jár. Helyette étvágytalanság, sápadtság, nyugtalan alvás, nyűgös, kiegyensúlyozatlan lelki állapot lehetnek a nem túl impresszív, nehezen értékelhető jelek.

A krónikus melléküregi gyulladásnak speciális jelei nincsenek.

A orr-melléküreg-gyulladás előfordulása

A orr-melléküreg-gyulladás okai

Az orr-melléküregek gyulladásának hátterében leggyakrabban felsőlégúti fertőzés, gyulladás, általában banális nátha áll.

Emellett melléküreg-gyulladást okozhatnak:

• szénanátha
• felső fog gyökerének gyulladása

A orr-melléküreg-gyulladás diagnosztikája

Az orr-melléküregi gyulladások diagnosztikája a jellegzetes tüneteken, a fül-orr-gégészeti szakvizsgálaton, esetleg képalkotó eljárásokon (röntgen, CT, MR) nyugszik.

Fül-orr-gégészeti vizsgálaton mindenképpen fontos az orrüreggel összeköttetsében álló összes anatómiai és funkcionális szerv megtekintése, vizsgálata. Így a garat, a gége, az orrüregek, a melléküregek orrüregi nyílása, és a középfül.

A melléküregek állapotáról, folyadéktartalmáról, nyálkahártya vastagságáról, esetleg polipok meglétéről a képalkotó eljárások adnak legpontosabb képet. Korábban az egyszerű röntgenfelvétel volt a legelterjedtebb módszer, mára azonban részletdúsabbsága miatt a CT kezdi átvenni uralkodó szerepét.

A középfülgyulladás kezelése

Az induló orrmelléküreg-gyulladást konzervatívan kezeljük. Legfontosabb a melléküregek nyílásainak szabaddá tétele: a beduzzadt orr-nyálkahártya orrcseppel való lohasztása. Kiegészítésként adható fájdalomcsillapító, lázcsillapító, antibiotikum, köptető. Ez utóbbi a melléküregben található nyák elfolyósítását, ezáltal kiürülését segíti. Gyulladáscsökkentő hatása van még az infravörös lámpa, kamillás gőzölés használatának is.

Ha ezen kezeléssel rövidesen nincs javulás, át kell térni az öblítéses, esetleg műtétes megoldásra.

Az elérhető helyeken első lépés az öblítés, bár jelentősége az utóbbi tíz évben jelentősen csökkent. Ma már a helyes konzervatív kezelés extrém ritkán teszi szükségessé. Öblítés végezhető az arcüregek és a homloküregek esetében.

Ennél is ritkább az, ha az öblítés sem segít, vagy a melléküreg elhelyezkedése miatt nem is alkalmazható. Ekkor szükséges a melléküreg műtéti feltárása. Ma már többnyire ezt endoszkópos módszerrel, minimális beavatkozással végzik.

Az orr-melléküreg-gyulladás szövődményei

Asztma

A légutak, az orrbemenettől a tüdő-léghólyagocskákig egységes rendszert alkotnak, így az orr-melléküregek gyulladása kihatással van a tüdő hörgőinek és léghólyagocskáinak állapotára is. Kimutatott, hogy az állandó hátsó garatfolyás, a folyamatosan fennálló melléküregi gyulladás fokozza az asztma kialakulásának kockázatát, kialakult asztmában pedig fenntartja a légutak gyulladását, fokozza a tüneteket.

Környezetbe való terjedés

Az orr-melléküregek gyulladásának másik fontos szövődményi csoportja, ha a gyulladás túllép az ürege falán, és átterjed a szomszédos szervekre, szövetekre is.

Homloküreg esetében ha a gyulladás a homloküreg hátsó falát elpusztítja és áttöri, koponyaüregi szövődményt okozhat. Agyhártyagyulladás léphet fel, amely tűrhetetlen fejfájást, a nyak mozdíthatatlanságát (tarkókötöttség), magas lázat és eszméletvesztést okoz. Gerinccsapolással, az agyvíz vizsgálatával (lumbálpunkció) pontosíthatjuk a diagnózist. Ez a homloküreg azonnali radikális műtéti feltárását igényli. Erélyes antibiotikus kezelés mellett az életveszélyes állapot gyógyítható.

A homloküreg gyulladása az agyhártyát is áttörve agytályogot is okozhat. Ez MR-(mágneses rezonancia) vizsgálattal és ideggyógyászati góctünetekből állapítható meg, és idegsebészeti műtéti feltárást igényel. A homloküreg csak 4-5 éves kor felett alakul ki, ezért ezen életkor alatt még nem lép fel a betegség.

Arcüreg gyulladásánál mivel az arcüreg felső fala a szemgödörrel közös, itt a szemüregbe terjedhet a gyulladás.

Rostasejteknél szemgödri gyulladást okozhat, esetleg a szemgödrön keresztül az agyi vénás öböl gyulladásával rendkívül veszélyes állapot léphet fel.

Krónikussá válás

Kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt akut melléküreg-gyulladásnál a folyamat fokozatosan és észrevétlenül krónikussá válhat.

Az elhúzódó gyulladás miatt az orrnyálkahártyán megvastagodások, túltengések keletkeznek, amely gyakorta az alsó orrkagyló duzzadásában mutatkozik meg. Ez tartós orrlégzési zavart okozhat, és az ilyenkor túlzásba vitt orrcsepp-használat tovább fokozza a nyálkahártya megvastagodását.

Az orrlégzést ilyenkor az orrkagyló nyálkahártyájának műtéti megkisebbítésével (conchotomia) tudjuk elérni. Természetesen a kiváltó okot is meg kell szüntetni.

Az idült, száraz orrnyálkahártya gyulladás oka lehet krónikus ártalom (mint például a dohányfüst, ipari vegyszerek, A-vitamin-hiány), hormonális okok, poros és száraz levegő. Ilyenkor az orrnyálkahártya égő, viszkető, berepedezhet, kisebesedhet. Gyógyításában fontos az okkeresés. A-vitamin, Neogranormon kenőcs, vaskezelés lehet eredményes.

Az idült, túltengéseket okozó gyulladás szintén krónikus ártalmak következménye. Gyakori lezajlott fertőzéses vagy allergiás gyulladás, alkati, hormonális tényezők is szerepet játszhatnak kialakulásában. Krónikus orrnyálkahártya-gyulladást okozhatnak a melléküregek, a hörgők és a tüdő betegségei.

A fentiekhez felhasználtuk dr. Szentágothai János, dr. Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia c. és dr. Ribári Ottó: Fül-orr-gégészet, fej-nyaksebészet c. tankönyvét.

Honlapunk elkészítését.
a Széchényi vállalkozás Fejlesztési Programon (SZVP 2005) elnyert pályázat tette lehetővé.